Házi lekváros bukta

 

házi lekváros bukta

Az úgy történt, hogy a férjem arra kért süssek neki valami finomat. Mit ne mondjak tegnap egész nap élni is alig volt kedvem, de aztán délutánra összeszedtem magam, és mivelhogy a konyhai kikapcsolódást nagyon szeretem belevetettem magam a "valami finomat" sütésbe. Kezdéskor egy dolgot tudtam méghozzá azt hogy kelttésztás dolog lesz. 

Gondoltam valami diósra, mint az aranygaluska, de aztán eszembe jutott annyi szuper lekvárt készítettem, hogy bevetem inkább azt. Így született meg a lekváros bukta ötlete.

Nem mértem, de ezt már megszokhattátok tőlem. Kb. 80dkg finomliszthez adtam, kb. 10dkg cukrot, egy csomag vaníliáscukrot, 2 egész tojást (kisebb tojások) 1 egész citrom héját reszeltem hozzá, kb. 15dkg olvasztott margarint, és langyosmeleg cukros tejben felfuttatott élesztőt. Szükség szerint langyos vizet adtam hozzá, hogy jól gyúrható tésztát kapjak. Kelesztés után lisztezett felületen kinyújtottam, kb 7mm szélesre. Tenyérnyi méretű téglalap alakúra daraboltam. Kiskanállal csíkban tettem rá a lekvárból feltekertem, és sütőpapírral bélelt tepsibe raktam a finomságot egymás mellé, szorosan. Miután a tepsi megtelt, letakartam  kb 15 percig még hagytam kelni, majd egy felvert tojással megkentem a buktákat. Előmelegített sütőben, közepes hőfokon pirulásig sütöttem. 

Nekem háromféle ízben készült. Fahéjas almás-fügés lekváros, baracklekváros, és alma-mandarin lekváros. 

Tetejét porcukorral lehet megszórni, de nálunk nem annyira népszerű, így ezt kihagyom.

Már megérte a lekvárokat is megcsinálni :)  

Kapros-túrós lepény

 

Vendégvárós finomság volt a napokban babgulyás mellé. Most ez egy ebédötlet is volt!

Mivel már írtam a kapor jóféle dolgairól, most hoztam egy finomságot is mellé, ne csak az uborkasaláta, és a tökfőzelék jusson eszünkbe a kaporról, hanem a kapros-túrós lepény is!

Tésztája kelttészta. Még mindig nem írok pontos adagokat, mert nem mérek, szemre dolgozom csak. Szóval kb. 30dkg sima liszthez adtam egy csipet sót, egy kis cukrot, 2 tojássárgáját, kb. 10 dkg olvasztott vajat, és cukros langyosmeleg tejben felfuttatott élesztőt. Tésztát jól összegyúrtam, és félretettem keleszteni, pihenni, amíg a tölteléket elkészítettem.

Töltelék nekem 2 csomag túróból állt, amihez egy nagy poharas tejföl felét adtam, egy csomag vaníliás cukrot, ízlés szerint kristálycukrot, friss kaprot késsel daraboltam és a túróhoz kevertem. A végén a 2 tojásfehérjét habbá vertem, és finom mozdulatokkal a túrós töltelékhez kevertem. 

Tepsit sütőpapírral béleltem, arra kinyújtottam a tésztát, amit villával kicsit megszurkáltam, egyenletesen elosztottam rajta a túrós tölteléket, és közepes hőfokon készre sütöttem. 

Csípős csigák

 

Férjemmel szeretjük a csípőst. És mivel szeretjük, ma vacsorára csípős csigákat készítettem. Ez egy nagyon egyszerű, gyorsan elkészíthető finomság. 

A legfontosabb hozzávaló a fantázia. Millióféle ízben elkészíthető. Én most kettőt hoztam, kettőt mutatok meg mint ötletet. Mi most vacsorára ettük, de akár vendégváró, vagy partyfalatkák is lehetnek. Ha Te is szereted a csípőset, akkor itt az én ötletem:

Amit használtam hozzá az nem más mint levelestészta, egy doboz mascarpone, só, bors, tejföl, fokhagymapor, chilipehely, szárított morzsolt jalapeno paprika, baby szilvaparadicsom, selyemsonka, tojás, és szezámmag.

A mascarponehoz kevertem egy kis tejfölt, sóztam, borsoztam, adtam hozzá fokhagymaport, majd megkentem a levelestésztát. Ezt megszórtam szárított morzsolt jalapeno paprikával, és egy kicsi chilipaprika pehellyel. 

A szárított morzsolt jalapenot ha jól emlékszem a Lidl-be vettem. 

Pizzához is szoktam használni.

Egyébként a képen látott mennyiségben nekünk elég volt, így kellemesen volt csípős, nem annyira hogy tüzet okádjunk :)

Szóval kenés és szórás, majd feltekertem, ahogy a csigákat szokták, és egy éles késsel daraboltam.

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam a csigákat, egymástól távolabb, mert megnőnek ahogy sülnek. Felvert tojással megkentem, megszórtam szezámmaggal, és mehetett a sütőbe!

A másik csiga amit sütöttem, szintén kicsit csípős lett, de sonka, és paradicsom is került bele. 

Levelestésztát megkentem a már kikevert mascarpones krémmel, megszórtam a szárított morzsolt jalapeno paprikával, megraktam selyemsonkával, baby szilvaparadicsomot vágtam fel kisebb darabokra, és elosztottam rajta. 

Feltekertem, daraboltam, és szintés sütőpapírral bélelt tepsire raktam. Ezt is megkentem felvert tojással, és megszórtam a szezámmaggal.

Masarponét a Pennybe vettem. Mindig ott veszem. Azt szeretem. A többit, amit máshol lehet venni nem nagyon ismerem. A Pennys elég sűrű, ezért kevertem hozzá egy kis tejfölt, így könnyebben kenhető lett. Ízesítettem, és kentem meg vele a tésztát. 

Szeretek masarponéval dolgozni, mert lehet édesen enni, vagy így sósan. Pontosan ezért szeretem a levelestésztát is. Gyerekemnek kakaóscsiga készült, ő még nem eszik csípőset, de majd követi apját-anyját! 

Elmeséled Te milyen csigát sütöttél?

Kókuszos zserbó

 Férjem azt kérte, hogy süssek neki süti, mert olyan édességehetnékje van. Szerencsére mindig van egy elmentett, kipróbálandó recept a tarsolyomba! Éppen ilyen volt a kókuszos zserbó receptje. Késő délután álltam neki, így is nehezen hűlt a meleg miatt, de az éjszakát már a hűtőben töltötte, úgy hogy a finomság mára lett az igazi! Érdemes így csinálni szerintem. Bár megértem, hogy nem mindenkinek van kedve még estére sütivel bíbelődni, de jómagam szeretek a konyhában alkotni, másrészt meg a nagy meleg miatt nekem is jobban esett később ügyködni.

Kókuszos zserbó

A zserbó nálunk egyébként is nagy kedvenc, bár utoljára karácsonykor sütöttem, de akkor kettő adag is kellett belőle. Kókuszos zserbót viszont most, első alkalommal készítettem, és nagyon finom, ajánlom mindenkinek. Nem most sütöttem utoljára, az biztos. A mentett recept szerint baracklekvárral készült az édesség, és a diót helyettesítették kókusszal,  ezen egy kicsit módosítottam, baracklekvár helyett fahéjas almás-körtés lekvárt használtam, amit szintén én tettem el, még tavaly. Egyáltalán nem veszek boltba lekvárt, dühítően magas ára, és döbbenetesen alacsony gyümölcstartalma miatt. Inkább vállalom a munkát vele, szerintem olcsóbban többet tudok befőzni, és ráadásul biztosan tudom mi van benne, 100% gyümölcstartalommal! Nekem ez fontos, mert a gyerekem is szereti a lekvárt, szóval nem mindegy mit adok neki, illetve milyen ízeket ismer meg, hiszen egészen apró kora óta kap lekvárt. 

Na de írom a receptet, nem csigázlak tovább benneteket!

Hozzávalók a tésztához:

60dkg finomliszt

200g margarin

70dkg cukor

1 csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor

2 db tojás

150 g tejföl

Töltelék: (szabadon változtatható!)

600g lekvár

250g kókuszreszelék

150g cukor* 

Csoki a tetejére:

2 tábla étcsokis tortabevonó csoki

egy kevés olaj

Elkészítés:

A lisztbe elmorzsolom a margarint. Ezután hozzáadom a tojásokat, a cukrokat, a sütőport, és a tejfölt, amit lassan adagolok, mert nem akarom hogy a tésztám ragacsos legyen. Jól összegyúrom, majd folpakba csomagolom, és a hűtőben addig pihentetem a tésztát még előkészítek minden mást.

Ilyen például, hogy kibélelem a tepsit sütőpapírral, a kókuszreszeléket, és lekvárt előkészítem. 

*A töltelék hozzávalói közt a receptben szerepelt a cukor hozzáadása. Ezt a saját sütimből kihagytam, mivel azt gondolom a házi lekvárom éppen elég cukrot tartalmaz. Ugyan ezt nem merném a bolti lekvárról elmondani, így ahhoz biztosan használnám a cukrot. Ez csak megjegyzés, természetesen mindenkire rábízom, hogy mennyi cukrot szeretne használni, azért kiírtam, mert az eredeti receptben szerepelt.

A tésztát három részre osztottam. Tepsi nagyságúra nyújtottam. A sütőpapírral bélelt tepsibe tettem a tésztát megkentem a fahéjas almás-körtés lekvárral, erre egyenletesen elosztottam a kókuszreszelék felét, ezt követte egy újabb kinyújtott tészta, lekvár, kókuszreszelék, és a tetejére újra a kinyújtott tészta, amit aztán villával egy kicsit megszúrkáltam. Közepes hőfokon készre sütöttem. Kihűlt, és ezután olvasztottam meg az étcsokis tortabevonókat, amihez egy kevés olajat öntöttem, megkentem a süti tetejét, és vártunk hogy megkössön a csoki. Ami a meleg miatt kicsit nehezen ment, de felvágtam a sütit, tányérra tettem, és mehetett a hűtőbe, ez sokat segített.

Mint már írtam, érdemes ezzel úgy készülni, hogy másnap kerüljön fogyasztásra, mert jót tesz neki az, az egy éjszaka a hűtőben!

   

 

 

 

Krumpligolyók

 

Valószínű másnál is előfordult már, hogy köretből többet sikerült főzni mint, ami elfogyott volna. Nálam a petrezselymes krumpli járt így. Maradékot hűtőbe tettem, és másnap használtam fel, krumplis golyókat készítettem belőle.

A maradék petrezselymes krumplit villával összetörtem, sóztam, ehhez szeretek vegetát is használni, egy egész tojást adtam hozzá, és annyi lisztet, hogy tésztává gyúrjam, ne legyen ragacsos. 

Nedves kézzel golyókat formáztam a tésztából, és bő forró olajba kisütöttem. Mi ketchuppal ettük, de fokhagymás mártogatóssal is el tudom képzelni. 

Persze golyó helyett, akár ki is lehet nyújtani a tésztát, pogácsa szaggatóval szaggatni, vagy késsel csak feldarabolni. 

A lényeg, hogy ne dobjuk ki azt ami megmaradt!

Diós-csokis muffin

Mivel muffint készíteni nagyon egyszerű, ezért szükség lesz hozzá egy ügyes kezű kis segítőre. Például egy mindenre is kíváncsi, és nyitott gyermek, akit érdekelnek a konyhai tennivalók. Nekem pont van egy ilyen Kisfiam. Mivel mindent ő akar beleönteni, ezért ilyenkor kiadagolom a hozzávalókat egy bögrébe, és akkor csinálhatja ő. Ügyesedik, elmondhatja hogy ő csinálta, és nem mellesleg önbizalmának is jót tesz, hogy ilyent is tud csinálni. 

Jelen esetben egy bögre cukrot, egy csomag vaníliáscukrot, fél bögre olajjal, 3 egész tojással kézi mixerrel jól kikeverte Dani. 

Ezután adott hozzá másfél bögre sima lisztet, egy bögre darált diót, és egy csomag étcsokis tortadarát, egy csomag sütőport, elkezdte a mixerrel keverni, és annyi tejet adtam hozzá, hogy ne túl folyós, és ne is nagyon sűrű tészta legyen. 

A jól kikevert tésztát a muffinpapírral kibélelt muffinsütő formába adagoltuk. Kb háromnegyed részig raktuk a tésztát. Közepes hőfokon készre sütöttük. 

Tetejére lehet csokit olvasztani, vagy porcukrot szórni, mi így egyszerűen ettük :)  

 

Fahéjas-szilvás pite

Apa ma meglepett, hozott a piacról szilvát. Rögtön eszembe is jutott egy pite, amit el is készítettem. 

Fahéjas-szilvás pite

Töltelék készítéssel kezdtem. A szilvát tisztítás, magozás után kockákra vágtam, cukrot, fahéjat, és búzadarát (legalább 4-5 evőkanál) adtam hozzá, majd kevertem össze. 

A tésztát az alábbi módon készítettem: 40dkg finomlisztbe 200g szobahőmérsékletű margarint morzsoltam. Adtam hozzá egy tojást, cukrot (ízlés szerint) 1 kiskanál fahéjat, egy csomag sütőport, és annyi tejet, hogy gyúrható, de ne ragacsos tésztát kapjak. 20 percig folpakba csomagoltam, és a hűtőben pihentettem. 

Még a tészta pihent zsírral kikentem a pite formát. 

A tészta 2/3 részét lisztezett felületen kinyújtottam, és a kizsírozott piteformába tettem, beleigazítottam. Villával megszurkáltam. Erre egyenletesen elosztottam az előre elkevert szilvás tölteléket. A tészta maradék 1/3 részét is kinyújtottam lisztezett felületen, csíkokra vágtam, amivel berácsoztam a pite tetejét. A szélét eldolgoztam, a felesleget levágtam, majd egy darab felvert tojással megkentem a tetejét. Közepes hőfokon addig sütöttem, még aranyszínt kapott. 

Mikor megsült meghintettem porcukorral.